Megjelent!

 

Megjelent a Fundamentum folyóirat 2012/1-es /Társadalmi igazságosság/ száma.

 

 

A 2012/1-es szám teljes terjedelmében közli számos szerző közös munkájaként létrejött, Magyarország új alkotmányos rendjéről szóló, a Velencei Bizottságnak megküldött véleményt, melyet Halmai Gábor és Kim Lane Scheppele szerkesztett. Az amicus brief érinti az Alaptörvény átmeneti rendelkezéseit és a legfontosabb sarkalatos törvényeket.

 

Ezt követi Juhász Gábor, az Alkotmányt és az Alaptörvényt a gazdasági és szociális jogok szempontjából összehasonlító tanulmánya, melyben azt állítja, hogy az Alaptörvény nem teszi lehetővé a szociális biztonság alanyi alapjogként való elismerését, illetve egyes törvények esetében a kétharmados elfogadás követelményének megszűnése is a jogi garanciák csökkenéséhez vezet.

 

Interjút közlünk Kim Lane Scheppele-vel, a Princeton Egyetem professzorával a magyar demokrácia elmúlt húsz évéről, az új Alaptörvényről, a kontroll nélküli kormány potenciális és már valóságos veszélyeiről, valamint a megújulás lehetőségéről. „Az új alkotmányos rend bezár minden kaput egy alkotmányos megújulás előtt. (…) De még mindig hiszek abban, hogy a magyarok megtalálják majd az alkotmányos demokráciához visszavezető utat.”

 

Fórum rovatunk ezúttal a Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia név alatt elfogadott romastratégia értelmezésével foglalkozik, benne Dinók Henriett, Majtényi Balázs és Majtényi György közös, valamint Zolnay János véleményével. Míg Dinók Henriett elsősorban a Stratégia és a köznevelési, oktatási törvények közötti ellentmondásra mutat rá, addig a Majtényi testvérek írása a korábbi programok sikertelensége mellett a Stratégia deklaratív céljára, a társadalomtudományi kutatások eredményeinek mellőzésére hívja fel a figyelmet. Zolnay János Katasztrófapolitika című írásában „funkcionális gettósodásról” beszél, és a közoktatásban zajló folyamatok integrációt ellehetetlenítő mivoltát emeli ki.

 

A Dokumentum és kommentár rovat Szigeti Tamás illetve M. Tóth Balázs írását közli. Szigeti Tamás az Alkotmánybíróság múlt év végén hozott médiatárgyú határozatát elemzi. Álláspontja szerint a döntésben megjelenő új, közösségi alapú szólás- és sajtószabadság felfogás gyökeresen ellentétes a testület korai döntéseiben foglaltakkal. E felfogás alkalmazásának eredményeként jelentősen szűkül az Alkotmánybíróság alapjogvédő hatásköre e téren. M. Tóth Balázs kommentárjában is egy múlt év végén hozott, büntetőeljárási tárgyú alkotmánybírósági döntést vizsgál. Alapvetően egyetértve a határozat többségi indokolásával, a szerző amellett érvel, hogy a panaszjog korlátozására és a támadott szabályok egynapos hatályba léptetésére vonatkozó többségi érvelés téves volt a korábbi gyakorlat tükrében. A testületnek emellett számot kellett volna vetnie a Legfelsőbb Bíróság gyakorlatával is.

 

Döntés után rovatunkban összefoglalót közlünk a francia Alkotmánytanács, az elismert népirtások tagadásának tiltásáról szóló határozatáról, valamint az Amerikai Legfelső Bíróság egy a foglalkoztatási diszkrimináció „lelkészi kivétel” szabályát alkalmazó friss határozatáról. Ezen kívül a megszokott módon ismertetjük a magyar Alkotmánybíróság közelmúltban hozott, emberi jogi vonatkozású határozatait, illetve összefoglalókat közlünk az Emberi Jogok Európai Bíróságának legutóbbi néhány döntéséből.